Kultúra
Ebben a bejegyzésben a litván kultúrába nyerhetünk betekintést. A litván kultúrát sok behatás érte az idők során, mind az északi hatások megjelennek, mind a szláv, a lengyel, de talán az orosz volt a legmarkánsabb. Ugyanakkor a litván nyelv az egyik legrégebbi, amely alig változott az idők során.
Etnikumok
Litvánia népessége a leghomogénebb a balti államok közül. A legtöbben litvánnak vallják magukat, a második legnagyobb etnikum a lengyel, a harmadik pedig az orosz. Továbbá még jelentős számban vannak fehéroroszok és ukránok is. A lengyelek főleg Vilnius régiójában összpontosulnak, míg az orosz lakosság szétszóródva él az ország területén.A lengyeleket a Lietuvos lenkų rinkimų akcija vagy LLRA párt képviseli a politikai színtéren.
Történelmi kissebbségnek számítanak a zsidók, a németek, a tatárok, a lettek, a krími tatárok és a cigányok. A krími tatárok Trakai városában telepedtek meg főleg, és ott a Karaimų utcán végigsétálva megszemlélhetjük az általuk épített jellegzetes házakat.
Litvániát fel lehet osztani történelmi és kulturális régiókra, bár ezek a határok nem tisztán kivehetőek. Litvánia így 5 részre osztható: Samogitia, Sūduvia, Aukštaitia, Dzūkia és a Mažoji Lietuva (Kis Litvánia). Ezek népcsoportokat, valamint régiókat is jelölnek, amelyeknek általában saját dialektusuk van.
(Wikipedia)
Nyelv
A litván az indoeurópai nyelvek közé tartozik, azon belül is a balti nyelvekhez (ezen kívül csak a lett tartozik ide). Az élő indoeurópai nyelvek közül a litván a legarchaikusabb, valamint ősi szókincsét is őrzi. A Litván Állami Nyelvi Bizottság próbálja megakadályozni a mai külső behatást, azáltal, hogy az idegen szavak helyett megpróbálja azokat litván szavakkal helyettesíteni.
Jonas Jablonskis (1860-1930), aki álneveként a Rygiškių Jonas-t használta, litván nyelvész, valamint egyike azoknak, akik kialakították a ma is használatos litván nyelvet. "A litván irodalmi nyelv atyja" jelzővel is illették. A litvánt a nyugati Aukštaitija-i dialektusra alapozta. Munkája eredményeképp a litván helyesírás következetlenségét csökkentette, valamint a szükségtelen jövevényszavakat litván kifejezésekkel helyettesítette, valamint ő vezette be a litván írásba az ū betűt.
(Wikipedia)
Vallás
Litvániában a fő vallási irányzat a római katolikus, de nagy számban vannak a keleti ortodox vallásúak, akik főként az orosz kisebbségből kerülnek ki. További vallások: reformátusok, lutheránusok, szunnita iszlám, zsidó, görög katolikusok.
Sentikybė (angolul: Old Believers [kb. régi hitűek]) a 17. században Oroszországból Litvániába vándorolt emberek, akik kisebb falvakba települtek le, általában távol a főútvonalaktól. Ma is csak földutakon lehet eljutni egy-egy ilyen településre. Mára már a legtöbb falu lakatlanná vált, de néha még tartanak szentmiséket. A templomokat fából építették. Azt vallják, hogy a Nyikon reform után az orosz ortodoxban (17.század), a pap pappá szentelése nem érvényes, emiatt nincs hierarchia. Oltár sem található a templomokban, helyette ikonosztáz található a templom hátsó falán. A vilniusi Sentikybė-iek (régi hitűek) Naujininka-ban találhatóak.
Romuva, neo-pogány közösség, amely megkisérli visszaállítani a pogányságot Litvániában. A Romuva ünnepeket a szabadban tartják szentelt tűzzel, a szertartást a vaidila vezeti, ám a közösség vezetője a krivis. Kiterjedt istenekkel és istennőkkel rendelkeznek, melyeknek erejük a természethez köthetőek. Nem rendelkezik szentírással, hanem a történelmi hagyományra hagyatkoznak, hangsúlyozzák az ember és a természet közötti kapcsolatot.
Építészet
Litvánia építészetére jellemző, hogy a 20. század előtt a leggyakrabban használt építőanyag a fa volt. A téglára a 14. században váltottak át a főbb városokban, azonban elterjedt építőanyagként csak a 20. században jelent meg. Jellemző Litvániára a sok templom és vár, valamint fontos szerepet töltöttek be a majorok, amelyeket nemesek birtokoltak (pl. gróf Tyškavičiai család), melyek kastélyait parkok vettek körül és általában ezek köré falvak épültek. A szovjet hatás mutatkozott az építészetben is, bár 1954-ben leállították az ilyen típusú építkezéseket és a funkcionalizmus jegyében épültek meg végül. A falvakban a faházakat hasonló kinézetű előregyártott "Alytus házakra" cserélték. A függetlenedés utáni években kezdték építeni, főleg Vilniusban és Klaipėdában, az üveggel befedett házakat, valamint a felhőkarcolókat is. A legmagasabb felhőkarcoló Vilniusban az Europa Tower a maga 129 méterével.
Hajnal kapu: Egy a védelmi kapuk közül, amelyet Vilniusban építettek 1503-1522 között, ez volt a legmagasabb, valamint ez helyezkedett el a legveszélyesebb helyen. 1799-ben az oroszok lerombolták Vilnius védelmi falait a kapukkal együtt, kivéve ezt az egyet. A hiedelem azt tartja, hogy azért nem merték az oroszok elpusztítani ezt, mert benne helyezkedett el egy áldott festmény. A 17. században, a kapu felső részén kialakított kápolnában, egy ismeretlen festő elkészítette Szűz Máriát ábrázoló ikont, amely ma is itt található.
Vilniusi érseki székesegyház: A helyén eredetileg, régebbi források szerint, egy szent kő állt, amely a villámlás istenének, Pekūnas-nak szolgált templomául. A 13. században Mindaugas fejedelem alapítja meg ezen a helyen az első keresztény templomot, ám halála után visszaalakítják pogány szentéllyé. A 14. században Jagelló épít itt újabb templomot, amely számos tűznek esett áldozatul. A harangtornya külön található, amely alsó része a várvédőfal része volt, erről árulkodnak a lőrések is. Később ebből alakították ki a harangtornyot, amely mai kinézetét a 19. században nyerte el.
Gediminas torony: Vytautas által épített gótikus vár alapfalát felhasználva építették meg 1831-ben. Kezdetben hadicélokra használták, majd távíróközponttá alakították át, végül kávéház lett. 1990-ben ráépítették a harmadik emeletét. A második világháborúban megsérült és csak 1956-1960 folyamán rekonstruálták. Azóta a Hadtörténeti Múzeumnak ad helyet.
Keresztek hegye: A Joniškis-hegyen helyezkedik el, amely inkább domb. A cári Oroszország elleni 1863-ban felkelés tört ki, amelyet az oroszok levertek. Megtorlásként több ezer embert felakasztottak vagy elhurcoltak. Az ő emlékükre az emberek kereszteket kezdtek elhelyezni ezen a helyen. A szovjetek alatt még több keresztet helyeztek el, az elnyomás végére már 50.000 keresztet számláltak. Annak ellenére fennmaradt ez a hely, hogy a szovjetek lerombolták és tiltották a látogatását. 1993-ban II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek hegyét, a domb mellé a pápa kérésének megfelelően ferences templomot és kolostort építettek.
Ételek
A litván konyha ételeire általában az árpából, burgonyából, rozsból, céklából és egyéb zöldségekből készült ételek a jellemzőek. A litván barna kenyér különösen ízletes. A gasztronómiára hatottak a külső hatások, így megtalálhatunk német, lengyel, tatár ételeket is a tradicionálisak között.
Kibinai vagy čeburekai népszerű étel Litvániában. A krími tatárok tradicionális étele, amely tulajdonképpen egy batyú, amelyet hússal, sajttal vagy zöldséggel töltenek. A krími tatárok ma főként Trakai-ban találhatóak meg nagy számban, itt nagyon finom kibinait ehetünk.
(Wikipedia)
Cepelinai, nevét a Zeppelinhez hasonló formájáról kapta, amely egy burgonya gombóc hússal, sajttal vagy gombával töltve. Tradicionális litván étel, amelyet főételként fogyasztanak, tejföllel leöntve és a tetején sült szalonna darabokkal.
(Wikipedia)
Šaltibarščiai, litván tradicionális étel, cékla leves, amelyet általában hidegen szolgálnak fel, tejföllel, zellerrel a tetején és főtt burgonyát külön adnak hozzá. Főként nyári étel.
(Wikipedia)
Šakotis, lengyel-litván édesség, amely a kürtös kalácsok egyik fajtájába tartozik. Az egyik legfontosabb desszert a litvánoknál, különleges alkalmakkor szolgálják fel, mint például születésnapokkor, karácsonykor vagy esküvőknél. Díszítés nélkül tálalják, de előfordul, hogy csokoládéval vagy virágdíszekkel dekorálják. 2015-ben elkészítették Druskininkai-ban a legnagyobb Šakotis-t, amely 372 cm magas és 85.8 kilogramm volt.
(Wikipedia)
Zene
Klasszikus zenében talán a leghíresebb zeneszerző Mikalojus Konstantinas Čiurlionis, aki nemcsak zenét szerzett, hanem festményeket is készített. Talán a legismertebb szerzeményei a Jūra ("A tenger") és a Miška ("Erdőben").
A litván könnyűzenei piac a szovjet elnyomás után kezdett életre kelni. Talán a legismertebb könnyűzenei előadó Jurga.
A litván folk zenére jellemző, hogy fúvós és húros hangszerek dominálnak. A litván népzene archaikus, legtöbbször rituális célokra használták és pogány elemeket is felfedezhetünk bennük. A népzenét különböző csoportokba lehet besorolni, így lehetnek esküvői, munka, háborús és történelmi dalok.
Litván tradicionális hangszerek között sok érdekes hangszerrel találkozhatunk. Ilyen például a kanklės, amely hasonló a finn kantele-hez. Tulajdonképpen egy citera fajta, amely trapéz alakú, puhafából készült fedlappal, amire a hanglyukat vagy virág vagy csillag mintában alakítják ki. A hangszer kinézete tájegységenként és néha személyenként is eltérhet. A következő hangszer, amelyről szó esik a skrabalai, amely trapéz alakú fadobozokból áll, melyeknek a hang magassága a méretüktől függ. A fa harangokat ütővel szólaltatják meg.
Kanklės (Wikipedia)
Skrabalai
Litván sorozatunk ezzel a poszttal most véget ért. Remélem tetszett, persze még sok érdekesség fellelhető Litvániában, mind a gasztronómiában, mind a kultúra más szegmenseiben. A teljesség igénye nélkül tekintettük át a történelmet és a kultúrát. Stílszerűen most csak annyit írok a végére, hogy Viso gero!
